2010. február 28., vasárnap

mei tai ügyek 2. felvonás 1. szin

Na, megint egy mei tai. 
Nekiláttam a második ilyen típusú babahordózónak. 
 Persze ezt sem magamnak csinálom, hanem az egyik kedves szomszédunknak. 
És élvezetes a kihivás ereje, mert ugye ez is egy kihivás! Főleg a 9. hónapban.
Egyelőre kiszabtam. Így néz ki eddig:
 

folyt.köv.

2010. február 27., szombat

kötögetések

Kötögetek. 
Már egy ideje megint.  
Kezdek kétségbe esni, mert a lányom finom meleg takaróját sikerült eltüntetnem. Nem találom. Pedig a kistesónak kellene. Így valami megoldást kell találnom arra, hogy legyen saját takarója. szerencsére született megoldás.
Anyukám megtalálta azt a pulóvert, amit még ifjú boho koromban a nagymamámanak kötöttem. Nagy sárgás,lyukacsos mintával. Szétfejtettem. Így némi plusz munkával, de a régi pulcsibol lett egy nagy takaró, és egy hálózsák a kistesónak. Remélem, hogy tényleg kislány lesz.

A hátából és az elejéből lett a takaró

A két ujjábol pedig hálózsák. Csak a pántokat kellett hozzá kötni.

2010. február 17., szerda

kiskertészem....

Amikor összedőlt a szekrény, a tetején lakó kedves növényem- név szerint : Epipremnum aureum - akit még úgy 15cm-esen egy barátomtól kaptam hogy nevelgessem, majdnem lebucskázott. Így eljött az ideje, hogy a megnyurgult, hosszú ágakat megújítsam. 
Segítségben nem volt hiány!

2010. február 16., kedd

14. bálint....

Na ez az a nap, amit nem szoktunk "ünnepelni". De valamiért idén mégis, egy kicsit.
Lányom hódolójától kapott egy szál piros rózsát!!
Ezt, ha hagyom fél óra alatt darabokra tépik. Így csak félóránként ki kellett venni a vázából és harciasat játszani!
Ez azóta is így megy. Lassan 3 napja.
Gondoltam, ha van virág meglepem őket valami rózsaszinnel. Eredetileg rózsaszin sütiket szerettem volna sütni. De ez lett belőle:

2010. február 13., szombat

nyolc. leszakadt a polc

Szó szerint!

De nem csak a polc, hanem a szekrény is amelyikben volt! Egyszer csak elkezdett dőlni. Finoman de dőlt. Azaz csúszott össze. Macim belenézett, hogy vajon tényleg esik e szét az egész hóbelevanc, vagy csak érzéki csalódás így a hét utolsó munkanapján, este hatkor. De nem volt csalódás, bizony a polc, a rajta csücsülő családi kristálypohár és ünnepi étkészlettel együtt határozottan összemenni látszott. Na lett nagy sürgés egyszerre.
Persze Emmi volt a fő szerelő.
Alig bírtam elrángatni az összedőlni készülő szekrény mellől. Még szerencse hogy a szomszédból felmentő érkezett. Na nem egy kis péntek esti barkács-partira, csak beszélgetni egyet. De bizony szerelés lett belőle. Azért a fiúk élvezték a dolgot!
Hát még Emmi.

A végeredmény: egy atom biztosan megszerkesztett szekrény, amibe minden visszafért, és semmi nem tört el. Ha esetleg ismét megadná magát biztos nem ott, ahol a fiuk bütykölték! A farost lemez atomjaira hullik, de a szegelés, csavarozás akkor is tartani fog!

2010. február 11., csütörtök

has-pocak-alakits!

Helye van bennem az ételnek!!!
Nem semmi!!
Pár hónapja azon gyötrődök, hogy a mi kis kettesünk akkora helyet foglal, hogy nem tudok rendesen enni.
De ennek úgy tűnik vége!!!
Megfordult. 
Így a gyomromnak is marad egy kis plusz hely, ahová tágulhat! 
Szóval jó étvágyat mindenkinek!!!
Megyek is ebédelni!

2010. február 10., szerda

ismét ételek amik szőrén szálán eltűntek

Jó pár napja nem írtam. Pedig történt ez az. 
Például megint főztem, azaz sütöttem olyat, ami szinte nyomtalanul tűnt el a család gyomrában. Kizárólag a megelégedett mosoly, és a jóllakott óvodás képük árulkodott arról, hogy finom volt.
 Kapros, túrós töltött csirke volt a terítéken.
Azért napjaink médiaszakácsai büszkék lennének rám. Na nem a zsírszegény és egészséges kosztot hirdetők. Szegény csirke- mivel sajnos kapirgálhatott és kukoricán élt amíg meg nem halt- úszott a saját zsírjában, amire a túró külön rásegített kicsit. De a bőre piros ropogósra sült. A töltelék finom lett, kellemesen kapros. A mellehúsából pedig- Macim kívánságra - göngyöleget készítettem. Rizzsel, párolt zöldséggel.
Mindenkinek ízlett.

Ezt pedig ma sütöttem.
Sajnáltam volna ha a túró megromlik, így gyorsan túrós batyu lett belőle.

2010. február 4., csütörtök

Tavaszodna???

Könnyen lehet!

Minden évben -néha többször is- elkap valami ellenállhatatlan vágy, hogy dzsungelt neveljek a lakásban, a lakás előtt és az erkélyen. Folyton valami szépségről álmodozom.Tervezgetek, milyen növényt fogok venni a virágládákba, hová teszem az epret, hol fog virágozni a fuksziám, vessek e kaprot a paradicsom mellé. Ilyenek. 

Most a napokban egy elég furcsa, de nagyon hálás növénykéről álmodozom: kohleriának hívják. Van is pár cserép, a legegyszerűbb típusából, de nézzétek csak miket találtam. Már a nevük is szórakoztató. Az "Orosz rulett" névre kiváncsi lennék hogy tett szert ez a növény. 
Úgy szeretnék egyet, ha lehetne mindegyikből! 
Gyönyörködős- tavaszvárós:



WC látvány

Egyik nap jártam a várban. 
Azért nem semmi egy hely az! Még a  WC-ből is ilyen a kilátás.

2010. február 2., kedd

újabb torta

Ma nagy sütés főzés volt nálunk. 
Gondoltam meglepem valami finomsággal.
Meggyes torta, gulyásleves, spenótos, húsos batyukkal. Ízlett neki!!
Boldog szülinapot Maci!!!!
 

A tortából csak ennyi maradt: