2010. február 13., szombat

nyolc. leszakadt a polc

Szó szerint!

De nem csak a polc, hanem a szekrény is amelyikben volt! Egyszer csak elkezdett dőlni. Finoman de dőlt. Azaz csúszott össze. Macim belenézett, hogy vajon tényleg esik e szét az egész hóbelevanc, vagy csak érzéki csalódás így a hét utolsó munkanapján, este hatkor. De nem volt csalódás, bizony a polc, a rajta csücsülő családi kristálypohár és ünnepi étkészlettel együtt határozottan összemenni látszott. Na lett nagy sürgés egyszerre.
Persze Emmi volt a fő szerelő.
Alig bírtam elrángatni az összedőlni készülő szekrény mellől. Még szerencse hogy a szomszédból felmentő érkezett. Na nem egy kis péntek esti barkács-partira, csak beszélgetni egyet. De bizony szerelés lett belőle. Azért a fiúk élvezték a dolgot!
Hát még Emmi.

A végeredmény: egy atom biztosan megszerkesztett szekrény, amibe minden visszafért, és semmi nem tört el. Ha esetleg ismét megadná magát biztos nem ott, ahol a fiuk bütykölték! A farost lemez atomjaira hullik, de a szegelés, csavarozás akkor is tartani fog!

1 megjegyzés: