2011. december 11., vasárnap

megőrülés határán, azaz merjünk álmodni gyermekjátékot

Nos, itt valami frappáns szövegnek kellene állnia, gyöngy betűkkel. E helyett egy fotókkal illusztrált meglepetés játékbaba rövid, alig négy napos története lesz megörökítve. Remélem tetszeni fog.
Rikki lányom tévét néz. 
Na, mindent nem, kizárólag ami tetszik a buksijának. Ezek közül nagy- nagy kedvence lett az oly sok barátomnak kenyeret adó Bogyó és Babóca mese. Engem az őrületbe kerget vele. Elsőre még elviseli az ember, másodikra épphogy bírja, de sokadszorra hajam hullik tőle, és libabőrös leszek, ha hallom az Alma együttes bugyuta dalocskáját. De mit tesz Isten, a gyerekek meg vannak veszve érte. A meséért, a zenéért, a történetekért, és a szereplőkért is. 
Ennek a fent említett kislánynak Babóca a kedvence. De nagyon. Annyira, hogy elhatároztuk Macival, ezt fog hozni neki a Jézuska karácsonyra. El is kezdtük beszerezni, de botrányosan béna a kereskedelemben fellelhető példány, és borsos áron ráadásul. Addig fanyalogtunk, amíg Maci rávett, hogy készítsek, biztos jobb lesz, mint amit vehetnénk, mondta. 
 Meg is varrtam, pedig nem szeretek így ajándékozni kis gyereknek.

Íme a menet: 
Itt vannak a darabok, azt hittem pikk- pakk összevarrom, de annyi kis vacak darabja lett, hogy elsőre meglepődtem.

Majd mégsem volt bonyolult összevarrni

Itt készül a haja, még fodrászozás közben:

És íme készen:


2011. november 26., szombat

mézeskalács papucsok


Átverős a cím, ugye? Remélem mindenki szép fehér díszes, illatos sütiket várt!
Bizony, nem sütikről írok most.
A takarítós rongyok között találtam egy elég csúnya mellényt. Ahogy vagdostam volna éreztem, hogy ez biza gyapjú! Összenéztünk Rikkivel, mintha ő is ugyanarra gondolna mint én. Papírt, cerkát, olló szedtem elő, és nekiestem a mellénynek. 
Ez a négy papucs jött ki belőle. Mici szerint ez egy görkorcsolya papucs, mert úgy csúszik a padlón. Maci szerint, nem baj, legalább fényes lesz!
Már az első mosás után sokat változott az anyag. A színe szép barna lett,  gondoltam körbevarrom fehér gyapjúval, a többi meg már adta magát. Ahogy hímezgettem egyik másik olyan volt, mint egy mézeskalács figura. Fehér minta a barna tésztán.
Szóval ha meguntátok a gyapjú pulcsitokat, nem kidobni! Papucsra fel! Egy kis varrás, a mosógép pedig elvégzi a többit! Csak öblítőt ne tegyetek a mosáshoz! Az nem célszerű, szintúgy a kímélő mosószer vagy program sem!

2011. november 12., szombat

Levél a Mikulásnak

Jeles napon vagyunk túl! A mai, az első hivatalos Mikulás-Jézuska nap! Mici életében az első év, az első nap amikor az egész -mondhatjuk - szemfényvesztés hivatalosan életbe lép. Már érti, és hiszi, hogy az a nap fontos, és tényleg idejön Ő és hozza, amit kívánt!
Ezért írtunk neki levelet, hogy adja át az üzenetet a Jézuskának, mert neki nincs címe, és nem tudunk rajzolni. 
Ugyan a levél nagyja tőlem származik, a rajzokat is és a levelet is én készítettem, de ő magyarázta, és vezényelte. Azért egy szép ragasztgatós Mikulást is készítettünk ajándékba. 
Ezüst tollal címeztük a borítékot- közben sűrűn gondoltam Kosztolányira, aki csak álmodott a színes tintákkal, az én lányom már ír is velük! Remélem a jó öreg Dezső bácsi is tudja és örül, hogy az álma való vált.
A levél megcímezve, leragasztva várja a postás pecsétjét. Mici pedig a választ!

A lényeget lehagytam! Ha kedvet kaptatok hát, hajrá!
Írjatok neki ti is:
Joulupukki- Santa Claus
Artic Circle 96930
Finnland

2011. november 6., vasárnap

Pöttyös Panni

Fura élményben volt részem  a hétvégén. 
Színházba vittem Micimet. Jó, csak gyerek előadásra, és nem is volt egy csúcs színház, egy csúcs társulattal. De a Pöttyös Panniért, bármit megtennénk. 
Ugyanis Mici bolondul érte. Csillogós szemmel hallgatja esténként, ahogy Panni és barátai, az ovisok- hangsúlyozom: Az Ovisok!- mennek a termelő szövetkezetbe szüreti mulatságra, és a lakótelepi rusnya fiak garázdálkodását.
Egyszóval Pöttyös Panni a sztár. 
Gondolom sokan gondolnak, velem együtt, boldogan a kislány korukra, amikor a puha lapú vagy egyesek a kemény kötéses, nagybetűvel írt könyveket olvasták. Szerettem volna ezt az élményt kihasználni és a lányomnak, majd a másiknak is ha eljön az ideje, átadni. Micinél teljes a siker.
Sajnos elég rossz élménnyel távoztam a színdarabról. Félreértések elkerülése végett leszögezném, hogy remek kis darab volt! Kedves, egyszerű olyan, amit egy három éves is simán megért. Nem egy eget rengető, zseniális, katartikus dráma, de egy vasárnap délelőtti, művelődési házi előadásnak pont megfelelt!
A bajom a nagyérdeművel volt! 
Ugyanis valahogy elfelejtett a Tisztelt Közönség viselkedni. Vagy csak én vagyok finnyás? Hová tűnt a régi, 60-as évek beli filmekből olyan jól ismert színházba járó melós? A teklagyöngysort viselő esztergályoslány? Vagy a öltönyös, hajógyári, lakatos fiú? 
Pedig ez itt  Csepel, ahol elvétve találni a Felső Tízezerhez tartozókat. Aki ha akad is közülük, nem a művházba fogja vinni a gyerekét színházba. 
Röviden, kibuktam a nyak nyújtogató, trécselő anyukákra. Arra, hogy a kislányom alig látja a mozgást, mert anyu a nagy fejét nem húzná lejjebb, és eszébe sem jutott volna hátranézni, vajon felnőtt vagy gyerek elé ül e le. Törvényszerű, hogy egy gyerek előadásra sok gyerek érkezik, felnőtt kísérettel. Az egy főre eső gyerekek száma bőven meghaladta a kettőt, majdnem a hármat is! 
Ezért nem értem, hogy miért nem figyelmesek csak egy picit a másikra. Hiszen ők édesanyák, és a kisgyerekük miatt vannak ott, mint az összes többi felnőtt. Itt kis kölkökről volt csupán szó. Nekik szólt. Róluk szólt. Nem anyuról. Megérdemeltek volna egy csöppnyivel több figyelmet. 

Nos, azért akit érdekel a dolog annak a figyelmébe ajánlanám: 
Pöttyös Pannit, a Szösz Színház előadásában

2011. november 4., péntek

Rikkiségek 1. fejezet. - sárga csipkekabát




Amikor az ember szanál egy csomó hasznos holmit is talál. Ezt a sárga fonalat is szanálás közben találtam. Valamikor régen még vagy 10 évvel ezelőtt vásároltam magamnak, de sosem lett belőle semmi. Most elkészült ez a kis sárga csipkekabát. alkalmi darab kisebb lányomnak.

Mici ruhák és egyéb nyalánkságok 5. fejezet - a piros poncsó


Találtam a fonalaim között  két, nagy gombóc, vastag, piros fonalat, amiből egyszer nagy 9cm-es virágokat kezdtem horgolni magamnak. Azokból nem lett semmi, csak néhány nagy piros virág. Mici tavasszal könyörgött, hogy neki is poncsót kössek, olyat mint tied anyu!- kérlelt.
Ez lett belőle. 
minta: egyedi
anyaga: 200g piros gyapjú-akril keverék fonal
eszközök: 8 mm-es kötőtű, 6 mm-es horgolótű

2011. szeptember 25., vasárnap

ujabb adag spegettiszósz

Megvan a maga haszna annak, ha az ember a szüleinél tölti a nyaralásra szánt időt. Idén befőzésre hasznosítottam a pihenőidőmet. 
Anyukám kertje tele van szép, érett paradicsomokkal. Nekünk hagyta a száron, hogy jó sok érjen be, majd el tudjam vinni és befőzni. Egyszer csak elő állt azzal az ötlettel, hogy minek vinném haza, amikor itt is befőzhetem. Mondanom sem kell, ha egy anyuka egyszer előáll egy ilyen remek ötlettel- megjegyzem tényleg remek!- akkor abból egy jottányit sem enged és addig- addig mondja, amig eléri a várt eredményt. Egyszerűbben fogalmazva, addig mondta, amíg befőztem nála.
Előhámoztam öreganyám nagy fazekát, vagy 70cm az átmérője, leszedtem a paradicsomot, és megfőztem. Az eredmény 15 üveg cukkinis paradicsomszósz. Már ki is próbáltam, nagyszerű lett az íze!

2011. szeptember 22., csütörtök

állatkerti útmutató

Szép augusztus utolsó hete nagymamás, nagypapás nyaralásba torkollott. Persze a kertben való turkálás, gereblyézés, pancsolás mellé más szórakozást is találtunk ki a gyerekeknek. 
Állatkertbe vittük őket. Már regéket hallottam, hogy milyen jó lett a felújított állatkert, ilyen szuper, olyan fantasztikus lett az új majomház, az oroszlánketrec, a tigris barlang. Ugyan nem hatalmas állatkert, de rengeteg ismert lakója van, olyan lakója, akiket egy óvodás már ismer. Rikki, nagypapa karján nyaralva nézte végig a kifutókat. Mici fel alá rohangálva magyarázott. Visítósra fárasztották magukat két és fél órányi lődörgés alatt. Ha lehet ilyet mondani én jobban élveztem, mint a lányok. 
De tényleg jó lett az állatkert. Régen jártam már itt, még középiskolás koromban vagy 15 éve. Az akkori kinézetéhez képest ez egy paradicsom.
Mindig sok majom volt a győri állatkertben, most is ők vannak többségben. Füves, homokos, sziklás nagy tereket kaptak, kinek kinek a saját ízlése szerint berendezve mászóvárral, sziklákkal, kecskékkel. Az aszfalt ugyanolyan repedezett mint régen volt, de legalább a gibbon mászhat fára, a tigriseknek meg saját tavuk van fürdeni. Még sorolhatnám, hogy jópofa a zsiráfok szavanna utánzatú, homokos placca, meg a pónik nagy ligetes kifutója. Mondanom sem kell a lányok teljesen kipurcantak a sok látnivalótól.

Mici és a kis víziló:
"Egyél teknőske!! Egyél! okos teknős!"
Riszamaki is evett Mici kezéből, finom puha kis ujjai vannak ám!
Krokodil a sztár!
Rikki még a zsiráftól sem félt, simán megetette
Azért a póniknál is leragadtunk egy fél órára, vajon miért?
Tudtátok, hogy az oroszlánok unalmasak?
Vizitáció, 
Azt hiszem a két madár sokat töprenghetett azon, hogy miért nőtt a kétlábú hátára macska

Majomparádé





2011. szeptember 21., szerda

Rikkiségek 2. fejezet - keresztelő ruhácska


Rikki lányom keresztelőjére készült ez a kis selyem ruha.
Éppen kicentiztem az anyagot. A helyi méter árusnál leletem ezt a  kincset, a turkálós kosárban. 40 cm széles, hímzett, nyers selyem. Sajnos az egész ruhácska nem jött ki belőle, így kombinálnom kellett. Szintén egy ritkasággal, 80cm szélesre szőtt pamut batiszt, ami még úgy 40-50 évvel ezelőtt készült. Jó, egyenletes minőségű, és vagy 10 éve várja méltó sorsát. Ez lett a végzete, bár még egy pár méter maradt belőle.


szabás minta: Burda moden 1977. július
anyag: kb. 20cm pamut batiszt, 40cm selyem santung
méret: 74

zöldséges kiflikék

Egy csomó zöldség hányódik itt mindenfelé. Igyekszem kihasználni még az őszt, amikor bőséggel lehet elég jó áron, finom, friss zöldséget venni.
Szóval ez a legfőbb oka annak, hogy nekiláttam ennek a sütinek. 
A recept nem túl bonyolult, 2 nagyobbacska krumpli, kb. ugyanakkora darab sütőtök, 1 kisebb (25-29cm hosszú), fiatal cukkini, 2 db paradicsom, és aki a húst is bírja mehet bele reszelt szalámi, parizer vagy sonka, ami van otthon. Ezeket megpirítottam, főztem, dinszteltem. 
Majd egy nagy tálban összekevertem 1 tojással, 10dkg TK -, 15dkg rétes-, és 25 dkg finomliszttel, 2,5dkg élesztővel- amit kb. 1 dl tejjel megfuttattam-, sóval és annyi vízzel amitől kellemes, könnyen gyúrható tészta lesz. 
Hagytam kelni, majd átgyúrtam. Olyan maréknyi gombócokat formáztam és azokat is hagytam kelni úgy 5-10 percet. Egyenként vékonyra nyújtottam és feltekertem mint a kiflit. 
Kissé megsültek, ugyan nem szenes, csak majdnem kokszos.
A lényeg, hogy ízlett mindenkinek.
Azért vagy 3 órát elvacakoltam a kiflikékkel.