2011. április 26., kedd

húsvéti sárkányozás

Idén későn lett Húsvét. Sokat kellett várni rá. De csak eljött.
Különleges programmal kedveskedtünk a lányoknak. Jobban mondva Micinek. Szegény Rikki csak ücsörgő nézője lehetett az eseményeknek. 
Ápipapa, nagy halom nádat hozott nekünk, hogy közösen tudjunk sárkányt építeni. Már télen Mici legnagyobb bánata volt, hogy ő nem tud sárkányozni. Egyszer- egyszer el is pityeredett e miatt. Mi vigasztaltuk, hogy télen nem lehet,de ahogy kitavaszodik, apa és anya az ő segítségével készít egy nagy sárkányt és elmegyünk sárkányozni! Eljött az idő, volt alapanyag. Húsvét szombatján leültünk a szoba padlójára sok varázs eszközzel és nekiláttunk építeni! Mici lelkesen szedte a nádról a leveleit, cipelte a madzagokat, nyomkodta a ragasztót. Mi pedig vágtunk, kötöttünk, ragasztottunk lelkesen.
Este összepakoltuk a szerszámokat, szendvicseket csináltam, megfőztünk másnapra.
Vasárnap indulhatott a menet! Felöltöztünk, bepakoltunk mindent a baba kocsiba és kisétáltunk a Nyúl dombra. 
Ez egy nagy, füves placc a ráckevei Duna mellett. A rét az túlzás, a park szintén. Kutya futtatós, füves placc. Ez illik rá. De itt tágas tér van megröptetni a sárkányunkat.
Kis szakmai vita- Maci és köztem- után, a sárkány repült is az égen, majd lebucskázott. Mici a fejét fogva kiabált, hogy jaj a sákánom! De egy kis kínlódás, egy kis kötözés után repült fel az égbe, magasra egyre magasabbra. Mire át adtuk volna Micinek, hogy fogja egy kicsit egy széllökés ketté törte a derekát. Zuhant le mint egy szél tépázta pillangó. 
De ilyen szépen repült:


Íme néhány kép is:


2011. április 20., szerda

i love espresso

Egyik nap felkelve álmosan, csipásan, szipogva csoszogtam a kávé főzőig, gyártani a forró fekete nedűt, ami nálkül nem indul a nap.
Bögrék elő, kávés doboz előkeres, tejet kivesz hűtőből, bögrékbe tölti.... hopp! ez sok lett. Leinni a felseleget. Mikróba a bögréket, Három perc beállít. Zaccot ki, vizet tölt. Friss kávét betáraz, vissza a szerkezetbe. Gombot benyom. Vár. Vár. Vár. Na mi van? Vár. Mikró pityeg. Bögre kivesz. Vár. Vár. Kávé sehol. Na!! Mi van mááár? Hol a kávém? Teúristen!
Ez bedöglött. 
Közben zajlik a szobában az élet. Mici kiront minden állatával, macijával, lovacskájával, hogy nízzünk tívít! Maci a kádból mászik éppen ki, Rikki visít a kiságyban. Ő is ki szeretne jönni. 
Kávé sehol. Idegesen, hogy pont ma kell ennyire elvízkövesedni, pont ma nincs egy csepp tegnapi kávé sem, töltök bele egy kis ecetes vizet és várom, hogy történjen valami. Semmi. Úgy négy órányi ecetes öblögetés után végképp bedöglöttnek nyilvánítottuk a kávéfőzőt. Kávé sehol, és a reggeli szeánsz még hamvába sem halt. Szerencsére szomszédasszony kisegített. Élmény volt hallani a kotyogós főző kattogását, zizegését! Hát még az illat! Állva szürcsöltem délben az első kávémat. Minden rendbe is lett onnatól. 
 Másnap be is szeresztnk egy kotyogós főzőt. Olasz gyártmányú, fényes, aluminium csoda! Dizájn kiöntővel és kis ergonómikus huplikkal, a könnyebb fogásért, és a legfontosabb szív alakú panoráma tetővel! Hogy mindig láthassuk, ahogy bugyog kifelé a reggeli kávénk. Remélem nem olyan, mint egy Ferrari- szép, szép, de nem megy!

2011. április 3., vasárnap

dupla szülinap


Első dupla szülinap dupla öröm. 
Egész nap takarítottam, szombaton egész nap tortát sütöttem. Készültem a nagy nagy napra! Micim harmadik, Rikki első születésnapjára. Kockás abrosz az asztalon. Csokor nárcisz a vázában. Tortákon mindenféle díszek, gyertyák. Ajándékok összekészítve sorban várják, hogy a lányok ébredjenek.
Volt is nagy meglepetés. Hopp- karika, színes ceruzák és homokozó lapátok. 

Boldog szülinapot kislányok!