2010. május 29., szombat

rég volt....

Minap a Nyugatinál jártam. Olyan furcsa volt. Egyedül mentem, Macim és gyerekek nélkül.
A dolgom a Kossuth mozihoz vitt, persze kiváncsian lestem a kedvenc cukrászdám meg van e még. A kinai ahol régen ebédeltem, az a jó méterárúbolt meg a kertészeti áruda. 
Úgy 10 éve rendszeresen jártam errefelé. Vonzott a cukrászda. A tojáslikőr torta főként. Volt, hogy a barátnémmal fél órát álltunk egy 20 méteres sorban sütiért. A cukrászda része volt annak a bizonyos felejtési rituálénak, amit akkoriban elég gyakran űztünk mind a ketten. 
Elnéztem most az üresen pangó cukrászdát, a sütikkel, és magamban mosolyogva megállapítom, de rég volt! Ha becsukom a szemem most is látom a hosszúkás sütikkel megpakolt hűtőpultot, a művirágokkal és lambériával díszitett falakat, és a terbélyes harmincas-negyvenes nőciket a
hatalmas tálca sütikkel tűsarkon kibillegni az ajtón.  Bementem a régi idők kedvééert. 
A bolt ugyanolyan, a sütik nem. Elszontyolodtam, amikor láttam a kínálatot. A 20-25 féle krémes csoda helyett volt 6 és kb. 5 túrós-gyümölcsös plusz  fagyi. A szép hosszúkás sütiket négyszögletű, fantáziátlan kockácskák váltották fel, kevésbé habos díszítéssel, mint amire emlékeztem. 
Persze nem volt tojáslikőrös. Így egy Trüffel és egy Feketeerdő tortával lettem csak gazdagabb, és egy tapasztalattal, hogy 10 év bizony hosszú idő. Ezt meg kellett erősítenem, amikor megettük. Sajnos nemcsak a szeletek lettek kisebbek, szögletesebbek de az ízük sem olyan, mint 10 éve. Vagy én lettem öregebb? És az emlékek sokat szépültek ennyi év alatt? Mindenesetre csalódtam benne.
A plusz adalék, hogy a sütivel a kezemben lustán bambulva a 6-os villamoson egyszer csak felszállt egy több éve nem látott barátom. A non-plusz ultra pedig az, hogy egyszer régen miatta is zarándokoltam ebbe a cukrászdába bú felejteni, és tojáslikőrös-cukorba ölni az emlékeket. A találkozás legalább kellemes volt. örültem hogy láttam.

2010. május 25., kedd

játék!!játék!!!játék!!!!

(a képet egyik tanítványom M.E. készítette)
Ma egy blogra keveredtem. Kreatorta blogjára. Szemezgettem, mazsolázgattam és erre a játékra bukkantam. 
A játék lényege: az első három kommentelőm (akinek van blogja, képtára, vagy valamije, ahol a játékot meghirdeti) ajándékot fog tőlem kapni 365 napon belül.
Kicsit hosszabban, az első 3 olvasóm,aki itt kommentel és kiteszi ezt a játékfelhívást mondjuk a bolgjára az kap tőlem ajándékot.(én attól kapok akinél olvastam erről)ami remélhetőleg tetszeni is fog neki. Ezt egy éven belül teljesítenem kell. Remélem lesz kinek.
 Szabályzat:

  • Bárki játszhat, akinek blogja, képtára van. 

  • Az első három, aki kommentet ír ide, saját készítésű ajándékot kap 365 napon belül.

  • Cserébe előre kell fizetni: meghirdetni a játékot a saját blogban, képtárban.

  • Sajnos nem kaphat ajándékot az, aki ezt nem teszi meg ...
Itt 100%-ban igaz az, hogy jobb adni, mint kapni, mivel egy ajándékot kapunk és hármat adunk tovább. Én már tudom mit készítek, és ígérem nem kell rá 365 napot várni!
Játékra és ajándékozásra fel!

újjabb puffinok

Ismét sütögettem:

Na? Milyen??
Maci szerint az előző jobb lett.... nekem ez is izlett.

2010. május 21., péntek

"Gólya, gólya gilice...."


Egyik nap ráakadtam arra a web kamerára ismét, amelyik az egyik magyarországi gólyapárt figyeli. 
Mutattam  Mici lányomnak, azóta minden nap meg kell nézni a Gólyanénit, és Gólyabácsit. Reggel figyeljük ahogy Gólyabácsi elmegy reggeliért a helyi boltba, ahogy haza hozza Gólyanéninek, aki a tojásokon csücsül. Megszámoljuk a kisgólyákat, akik a Gólyagyerekek. Mondom folyton Micinek, látod ők is reggeliznek, mint te! látod anyukájuk betakarja őket. látod gólyaapu elmegy dolgozni, mint a te apukád. Rettenetesen élvezi.
Nem gondoltam volna hogy ennyire érdekelni fogja a lányomat. 
Élvezzétek ti is:
ők a darányi gólyapár:  
http://www.kki-darany.hu/
és ők meg a nagyhalászi gólyapár: 
http://golya.mme.hu/golyakamera/kamera.php

2010. május 20., csütörtök

sütik és virágok

Szombaton barátokat vártunk, így sütöttem vendégváró puffint. Csokis-kakaós-narancsmázas lett.


Cserébe kaptam virágot és virágot. Egy Impatiens "New Guinea"-t és egy kóla illatú muskátlit(Pelargonium graveolens )

A puffin elég jo lett. Miután elfelejtettem, hogy ha kakaósat sütök több cukor kell bele. Szóval kevés cukorral csináltam, és pont jo lett a kellemesen kesernyés csokis piskóta a nagyon édes, narancsosnak épphogy mondható cukormázzal a tetején.

2010. május 9., vasárnap

Kertem 1.

Most hogy kitavaszodott, és elültettem, beültettem, kiültettem, átültettem kezd formálódni a kiskertem. 
Az oregánó nő, a kakukkfű virágzik, az epreken kis zöld bogyók nőnek, és lassan kinyílik az első muskátlim is.
Szóval kezd beindulni minden!
Íme:


(folyt. köv.)

2010. május 8., szombat

A nyeremény,

Megtörtént a hihetetlen!
Életemben először nyertem egy játékban. Persze boldogan meséltem mindenkinek, és ők a "miért nem  a lottótötöst nyerted inkább" sztenderd válasszal törték le a jókedvem. De azért titkon örülök neki! Nagyon is.
Íme:
 
 
 

2010. május 7., péntek

Variációk egy témára: tésztatorta

A maradék egyik legjobb felhasználási módja. 
ÉS! 
A szépsége az, hogy mivel a torta titulust viseli (a formáját tekintve az is), így a kisasszony előszeretettel eszi. Ugyan, melyik gyerek ne enné meg azt az ételt, amit tortának hívnak? És ami ráadásul cikkekre vágható. 

Hajrá tésztatorta! 
 

2010. május 1., szombat

anyu-nap

Május első hétvégéje már a 3. éve, hogy megbőget.
Anyák napja van. Amikor Emmi született szinte fejbe vágott az a tény, hogy innentől én is a nők egyik, talán a legnagyobb kasztjához tartozom, az anyákéba. Nekem is virágot, puszit hoz majd a lányom, azaz a lányaim, és énekelni fognak az oviban, meg mindenféle rajzocskával hazajönni az iskolából.
Egyelőre még ez várat magára, és Macinak meg nekem kell virágot beszereznem. Nehezen, de eljutottam a piacra szétnézni. Virágot venni anyukáinknak.
Őket sikerült: egy pimpó féle az anyukámnak, (nagy sárga virág),egy narancssárga illatos szegfű Macim anyujának(balra hátul a kis narancsszín bimbó), és egy Balkon aranya (a kaporlevelű balra elöl) és egy Bakopa (azaz Hópelyhecske, jobbra hátul az apró fehér virágú) nekem, természetesen a lányoktól.



Minden anyukának boldog anyák napját!