esőnap

Esik. 

Esik és esik.

Folyton esik.
Néha eszembe jut Forest Gump esőről szoló monológja, és örülök, hogy ez csak egyszerűen esik. Simán, egyenletesen, tegnap este óta.

Mára pedig nagy túrát szerveztem be a lányoknak. Hévezni szerettem volna vinni Micit. Rikki meg ha tetszik neki ha nem jött volna velünk. De hát ezt elmosta az eső.

Próbáltam mindenféle játékkal elütni az időt. De semmi nem tetszett a kisasszonynak. 

Kitaláltam, hogy süssünk sütit! Na ez volt a nyerő! 

Mici izgatottan várta, hogy mikor lehet már tapicskálni a tésztából. Liszteztünk, lapogattunk, sodortunk, szaggattunk, égettünk! Az egyik tepsit teljesen elégettük. Feketére égtek a sütik, amiket hangos jajveszékelés közepette ki dobtunk a kukába. A többire kentünk cukormázat, lekvárt, kidíszítettük mandulával. Nagyon szépek lettek csak sajnos kevés. De remek szórakozással telt a délelöttünk.