2010. december 24., péntek

amigurumi- avagy mire jó egy horgolótű, néhány kötőtű, és egy rakás maradék fonal

Tudjátok mi az az amigurumi? Na egy darabig én sem tudtam. Ám egy szép napon, amikor előtört belőlem a Jézuska, Mikulás, Nyúl és egyéb időnként szunnyadó ajándékozó, rátaláltam erre és erre.
Ekkor született meg az a gondolat, hogy Micinek milyen tuti kis ajándék lenne a Jézuskától. Lelkesen nekiálltam fonalat keresni, és agyalni mit is kössek. Azt hittem lassan fog készülni, de a vicces hogy gyorsan haladok. Készültek eprek, mandarinok, szendvics, süti, muffin, torta.
Az, hogy Mici élvezni fogja még kérdéses, de, hogy én remekül szórakozom, miközben a félig elkészült szendvics részeit rakosgatom Maci hasára, és kötött rukkolás tojásos szendviccsel kínálom. Ő meg nagyokat rötyög rajtam. Szerinte vagyok akkora gyerek ilyenkor, mint Mici.
De eperkötés közben is jól szórakoztam, amíg az elkészült eprekkel dobáltam Ház doki legújabb kalandjai közben.
Egyszerűen megfogalmazva és válaszolva a saját kérdésemre, az amigurumi olyan játék amivel anya-apa-gyerek jól szórakozik!

3 megjegyzés:

  1. Tény. Én a horgolt jószágok (polip, béka, maci, nyuszi, sárkány, troll) révén lettem amigurumi függő... Most ott tartok, hogy csak az ínhüvelygyulladás tart vissza az alkotástól. De az ínhüvelygyula sem tart örökké. ;)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon klassz lett! Kedvet is kaptam tőle, köszi az ihletet!

    VálaszTörlés
  3. :) hát még a Micinek hogy tetszik. ha befejezem a tortát akkor teszek fel új képeket az egészről. és tervben vannak még színes kockák Flórinak.

    Zsopi, ha elmúlik a gyulladás, hajrá saját készítésű játék Gergőnek!

    VálaszTörlés