BKK- azaz Boldog Katasztrófa Karácsony

Így a két ünnep között azon gondolkoztam, hogyha van katasztrófa turizmus, akkor létezik e katasztrófa karácsony is.

Azt hiszem, igen. Legalábbis az idei nálunk kisebb katasztrófával ért fel. 

Kezdjük ott, hogy a fenyőfa vásárlás már felért egy tortúrával. Ebből gondolhattuk volna, hogy nem fognak itt simán menni a dolgok. 

Egy héttel az esemény előtt kiürült a családi kassza, ez nagyjából 22.-re megoldódott. Majd következett az, hogy két nappal a Jézuska előtt kidőltem a sorból. Láz, torokfájás amit akartok. Se vásárolva, se kitakarítva, se süti, se kaja. Itt még nincs vége. 

Nagyjából egy napi fekvés után nekiláttam a teendőknek. Bekötött torokkal, fáradtan. Jutottam ameddig jutottam. Másnap szenteste volt már. Maci két napig legeltette a gyerekeket.
24.-e külön minikatasztrófákkal tarkított lett. Kis híján lebukott a Jézuska. Nem sikerült időben feldíszíteni a fát. Félig készen, ajándékok szanaszét szórva és Mici már ott sürgött az ajtóban, hogy ő ki akar jönni. Gyorsan bemenekítettem a meglepetéseket a fürdőbe, és kiengedtük a Házi szörnyet. 

Csillogó, óriásra nyílt szemű Mici, csak ennyit tudott hozzátenni a látványhoz: "Ó, ez csodaszép!" Majd egy kisebb fürdőszobai szauna alatt becsomagoltam az ajándékokat. Ezután egy röpke 20 perces hisztivel fel is tudtuk öltöztetni Micit, és jöhetett a Jézuska. Innentől minden remekül ment. Másnap reggelig. 

Másnap Maci dőlt ki. Annyira, hogy nagymama-nagypapa látogatását végigaludta. Csak akkor kelt fel amikor Mici végighányta a lakást. Háromszor. De ennek a napnak is vége lett.
26.-án ismét nagymama-nagypapa járás volt. Egészen jól ment minden. Kaptunk sütit, amit nem tudtam készíteni. Ettünk, ittunk, játszottunk. Maci egészen rendbe jött már. Kicsit meg is nyugodtunk. Mici nem volt beteg, Maci sem, egészen estig. Estére megfájdult a füle. Infralámpa, meleg tea, meggymagzsák. Mindent bevetettünk. 27.-re rendbe is jött.

Igen ám de 27. estére engem talált meg a hányós vírus. Egész éjjel fent voltam. Másnap meg sem tudtam mozdulni.

Így érkeztünk el a 29.-hez. Az eredmény: két igencsak megviselt fájós torkú, fülű, arcú felnőtt, és két igencsak eleven gyerkőc. Mit tartogat még ez az év nekünk? Remélem semmit. Éppen elég volt ennyi.

Remélem nálatok rendben békében telt a Karácsony és az új év is békésen fog megérkezni. Kívánom hogy így legyen.