2010. október 22., péntek

négercsók...


Hűűű!!!! Nagyon nagyon szerettem a négercsókot!
Ma sétálás közben egy boltot találtam. Újonnan nyílt, mert eddig a helyén csempeszaküzlet volt. Bementünk Flórival körülnézni. Tulajdonképpen egy amolyan trafik szerűség, csoki, cukorka, kávé, alkohol, dohányárú, és kacatok, a tortaformától a zokniig.
Nézelődés közben négercsókot találtam! Gondoltam ennyi nekem is jár vettem egy dobozzal. Tudtam, hogy csalódni fogok, de utoljára Finnországban ettem, 8 éve!
Igen csalódtam, de azért nosztalgiával gondolok azokra, amiket régen kislánykoromban ettem, és a finnországi óriásokra!

2 megjegyzés:

  1. Hmm, annak idején apai nagyanyám vett nekünk mindig négercsókot. Akkor sem szerettük mindig, de azért nem volt szörnyű élmény.
    A múltkor Gábort elkapta a nosztalgia, vett egy dobozkával, és hááááát. Az emlékezet vagy túlságosan megszépíti a dolgokat, vagy már a négercsók sem a régi. :)

    VálaszTörlés
  2. utóbbi. nem a régi. a régi az olyan könnyű habos volt. ezek meg olyan nehézkesek. egy volt benne finom az ostyalap az alján. a régi négercsóknak utálatos volt az alja, mert mire a boltokba került nem ropogott az ostya hanem puha nyúlós izé lett. :)
    de az tényleg finom, amit Finneknél lehet venni. nagy, habos, friss, nem túl édes. :)

    VálaszTörlés