Az időjósok ijesztgetései ellenére szép napos őszünk lett. A 'hideg esős, nyúlós napok következnek', és az 'ez lesz az utolsó napos hétvége' jóslatok, valahogy nem akarnak beteljesülni. Aminek bevallom örülök. Egy két évessel nagyon nem jó huzamosabb ideig bezárva lenni egy lakásban. Így régi jó szokást elevenítettem fel. Délután ha úgy ébrednek a lányok gyors uzsonna után megyünk a parkba. Nagyon szép ilyenkor a park. Régen amikor Mici kicsi baba volt minden nap kimentünk Maci elé. Olvastam, kötöttem amíg Mici aludt, amikor megérkezett apa ücsörögtünk a padon egy kicsit és hazamentünk. Rengeteg mindent kötöttem azokon a padokon.
Ilyenkor ősszel amúgy is szép ez a park. Sárga piros fák, a nap meleg sugarai bujkálnak az ágak között ki ki bukkannak és melegítik az ember arcát. park. ilyenkor kevésbé veszem észre a szemetet, amit a park fenntartók rendszeresen szednek, de valahogy mégis mindig újratermelődik.
Mostanában ugyan kötni nem tudok, se olvasni, mert a park kicsi játszóterén kell őriznem Micit, vagy néznem ahogy akrobata mutatványokat csinál. De ettől még jó kimenni és együtt várni Apát mint régen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése